LSD
(lizergsav-dietil-amid)
Formja: Eurpban blyegknt, az USA-ban folyadk, tabletta vagy kapszula formjban is elõfordul. (Az LSD blyeg lnyegesen kisebb, mint a postai blyeg.)
Hasznlata: A blyeget nyelv al helyezve, vagy szemre helyezve.
Hatsai: Hallucinogn, 30-45 percen bell fejti ki hatst, amely 8-12 rn keresztl tart. A trgyak elfolyv vlnak, a trrzkels megvltozik, az rzelmeket pozitv s negatv irnyba egyarnt fokozza. Knyszerkpzeteket, helyzetmegtlsi zavarokat, flelmeket, pnikbetegsget, tudathasadsos tnetegyttest, ngyilkossgvgyat, mly depresszit idzhet elõ. Slyos szemlyisgzavarokat okozhat, lappang elmebetegsget hozhat a felsznre. Elõfordulhat, hogy a hasznl soha nam jn ki az LSD-"lombl".
Tuladagols: hnyinger, pulzus vltakozsa, pszichotikus tnetek, dhkitrsek, pnikszerû flelmek. A hats idtartamnak jelents megnvekedse.
Elvonsi tnetek: erõs pszichikai fggõsget okoz, elõfordulhat depresszi, vgtagfjdalmak az amphetamin jelenlte miatt. A motivci hinya, a mindennapos dolgok resnek, szrknek, unalmasnak tnnek.
|